Püspökladány ismertető, turisztikai információk Püspökladányról, püspökladányi képek, galéria | Püspökladány.ÚtiSúgó.hu


Püspökladány

ismertető, Püspökladányi képek, galéria



Adventi wellness hétvégék

Adventi vásárok forralt borral, ingyenes tea és kávé aprósüteményekkel, délutáni mézeskalács sütés, fáklyás séta, forralt bor és fűszeres meglepetés, késő esti fürdőzés
7 568 Ft/fő/éj-től...

Disznótoros hétvégék szállással

Hagyományos falusi disznóvágás, korlátlan pálinka és forralt bor fogyasztással...
1 2 3
 

Püspökladány

Püspökladány város Hajdú-Bihar megyében, a Püspökladányi kistérségben, a Hortobágy, a Nagykunság és a Nagysárrét találkozási pontján fekvő igazi alföldi város. Lakossága 15 ezer fő. Vasúton és közúton bármely irányból könnyen megközelíthető.

Püspökladány idegenforgalmának vonzerejét egyértelműen a gyógyvíz adja. A természet adta ajándék kihasználására több mint négy évtizede termálstrandfürdő épült a helységben, mely azóta is kedvelt pihenőhely a környék lakosai és a távolabbról érkezők számára. A fürdőzés, pihenés, sportolás után, vagy közben a városban többféle kulturális program várja az itt üdülőket.

Az aktív kikapcsolódást kedvelők a városban kalandozva megtalálhatják a kulturális (Karacs Ferenc Múzeum, Ladányi Galéria, Szoborpark), sportos, egészséges (Ladányi halastavak, Horgászás, Hortobágy Nemzeti Park, Arborétum, Kerékpározás) pihenés formáit.

LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK


A Püspökladányba vonattal érkezőt először a vasútállomás épülete ragadja meg, amelyet írásaiban Krúdy Gyula is többször megemlített.

A központ felé haladva családi házaival tipikus mezővárosi látványt nyújt a látogatóknak a széles Rákóczi utca.


A település szívébe érve már városiasabb kép tárul elénk.

A megújult városközpont része az átépített főtér és park, ahol Györfi Lajos Püspökladányban élö szobrászművész alkotásaiban gyönyörködhetünk.

A római katolikus templom szomszédságában a Szent István szobor, a parkban az 1848-as Emlékmű, a főtéren a kellemes hangulatot árasztó díszkút, a régió szimbolikus madarát megjeleníto darupárt formáló szobrával.

A központtól tovább haladva érjük el a Karacs Ferenc Múzeumot és a műemlék jellegű református templomot, mely késő barokk stílusban épült.

A városcentrumból a 42-es főúton haladva juthatunk el a Püspökladány talán legfőbb idegenforgalmi vonzerejének számító Gyógyfürdő Centrum és Strandfürdőhöz, melynek gyógyvíz minősítéssel rendelkező termálvize mozgásszervi betegségek gyógyítására kiválóan alkalmas.

A várost elhagyva, a 4-es főúton átkelve érkezünk meg a Farkasszigeti arborétumba, melyet több mint 80 éve alapítottak. Itt egyedülálló természeti látnivaló a szíkkisérleti erdő. A városhoz tartozó ágota-pusztai természetvédelmi terület legnevezetesebb látnivalója a Hortobágy-Berettyó csatornát átívelő, felújított műemlék fahíd.

A kikapcsolódni vágyókat vadászati, horgászati lehetőség várja. A lovaglást, szekerezést kedvelőknek a helyi lovas baráti kör kínál sokszínű programot.

KULTÚRA


Mai jelentős, országos rendezvénye a tavasszal és ősszel megrendezett Sörfesztivál Sárrétmenti és a Népzenei és Néptánc Fesztivál. Évekig jelentős kulturális esemény volt Püspökladányban az évente megrendezett Nemzetközi Kőszobrász Szimpozium.

A város kulturális életének erőssége a képzőművészet. Sok éven át jeles festőművészek (Bíró Lajos, Topor András) vezettek a városban képzőművészeti szakkört és nyári alkotótábort. Több fiatal és tehetséges festő él és dolgozik itt.

FÜRDŐKULTÚRA


Püspökladány a Tiszántúl közepén, a Sárrét-Nagykunság-Hortobágy tájegységek találkozásánál fekvő igazi alföldi város, ahol már a múlt század elején, 1920-ban termálvízre bukkantak.

A természet adta ajándék kihasználására több mint négy évtizede termálstrandfürdő épült a helységben, mely azóta is kedvelt pihenőhely a környék lakosai és a távolabbról érkezők számára. a Termálvizet 1987-ben gyógyvízzé minősítették.

TERMÉSZETI ÉRTÉKEK, KIRÁNDULÓHELYEK


Püspökladány természeti értékei között említésre méltó az Erdészeti Tudományos Intézet Kísérleti Állomása és a Farkas-szigeti arborétum, amelyet 1924-ben elsősorban a szikes talajok fásításával kapcsolatos kutatások szolgálatára alapítottak.

Egyedülálló természeti látnivaló a szikkísérleti erdő. A városhoz tartozó Ágota-pusztai természetvédelmi terület legnevezetesebb látnivalója a Hortobágy-Berettyó csatornát átívelő, felújított műemlék fahíd. A város adottságai révén kedvez a horgászoknak, vadászoknak, a szekerezést, sőt a lovaglást kedvelőknek.

VÁROSTÖRTÉNET


A település nevét 1543-ban Pispek Ladan formában említik. A település a Rákócziak birtoka is volt. A szabadságharc bukása után Püspökladány kincstári birtok lett, majd a XIX. század elején az udvar József nádornak adományozta. A települést 1901-ig Püspök-Ladányként említik, a mai névhasználata ezen időponttól él.

A középkorban Püspökladány nem volt számottevő település. Népessége évszázadokon át elmaradt a szomszédos Nádudvarétól vagy Kabáétól. A város fejlődése a XIX. század második feléig igen lassú volt, hiszen a település többször elpusztult és benépesült. A XVII. század végétől a források Ladányt oppidumnak, azaz mezővárosnak nevezik. A vásártartási engedélyt és a mezővárosi rangot hivatalosan 1847-ben kapta meg.

A város fejlődésének további lendületet adott a Széchenyi és Vásárhelyi által kezdeményezett nagy folyó- és vízszabályozási munka, amely a múlt század utolsó évtizedeiben hozta meg eredményét. Ugyanis 1892-ben készült el a Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megye határán épült Hortobágy-Berettyó főcsatorna püspökladányi szakasza. A terület lecsapolását követően vett lendületet a mezőgazdaság.

Szintén a XIX. század második felében következik be a közlekedés jelentős fejlesztése. Püspökladányon halad át a Budapest-Debrecen, illetve a Budapest-Nagyvárad közötti vasútvonal (1857-58.) és 1872-ben a nyugat-keleti országos közúti főútvonal szintén ezt az irányt követi. Így Püspökladány a XIX. századra közlekedési csomóponttá vált, bekerülve az ország vérkeringésébe.

A termelőszövetkezetek a 1960-as évek végére megerősödtek. Szerényebb mértékben az ipar is fejlődött, de a városba nem sikerült nagyobb ipari üzemet telepíteni. Kiépült a városi típusú intézményrendszer, azaz a közoktatás, közművelődés, egészségügy, pénzintézetek, szolgáltatóházak.

A település közigazgatásában is jelentős változások zajlottak. Püspökladány közigazgatásilag 1876-ig Szabolcs vármegyéhez tartozott. 1876-tól a hajdúvárosokkal együtt az újonnan létesített Hajdú vármegyéhez, 1950-tõl Hajdú-Bihar megyéhez rendelték. 1929-ben járási székhely lett. A hajdan volt mezővárost 1986. január 1.-én várossá nyilvánították.

Püspökladány évtizedeken át a térség (Nagy-Sárrét) igazgatási, oktatási, egészségügyi, kereskedelmi központja.

Települések Püspökladány közvetlen közelében

Települések Püspökladány környékén

Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 8-16 óráig
E-mail: info@utisugo.hu